valkűr jelentése

1. (skandináv mitológia) kisebb jelentőségű isten, Odin szolgálója

A skandináv mitológia szerint a valkűrök kisebb jelentőségű istenek, az egyik legfontosabb isten, Odin szolgálói. Fő feladatuk az volt, hogy kiválasszák a csatában elesettek közül a leghősiesebbeket, és a Valhallába vigyék őket, hogy einherjarok legyenek belőlük. Az einherjarokra Odinnak volt szüksége, hogy az oldalán küzdjenek a világvégén (Ragnarök) elkövetkező előre megjósolt csatában.

Példamondat:

• A valkűrök páncélja „furcsa vibráló fényt áraszt, amely fel-felvillan az északi égbolton, létrehozva azt, mit az emberek északi fény-nek hívnak”.
• A valkűrök döntik el, hogy egy csatában ki haljon meg.
• A valkűrök dala zengte be a csatamezőt, amint válogatták a legbátrabb harcosokat a halhatatlanságra.
• A legendák szerint a valkűrök olyan hatalmas termetűek voltak, hogy a ló, amelyiken lovagoltak, alig bírta el őket.
• A festményen egy valkűr látható, ahogy éppen egy elesett harcos lelkét emeli a mennybe.

Eredet: A "valkűr" szó a régi skandináv nyelvből származik, ahol "valkyrja" formában jelent meg, ami 'a holtakat választó' jelentéssel bír. A szó a "valr" (halottak a csatatéren) és a "kjósa" (választ) szavakból tevődik össze.

Rokon értelmű szavak: harci szellem, mitológiai harcos, Odin szolgálója.