diffident jelentése

Kiejtés: [dˈɪfɪdənt]

DIFFIDENT melléknév

1. félénk, bátortalan, bizonytalan (önértékelésben vagy viselkedésben)
2. szerény 
3. szégyenlős

Példamondat (melléknév):

• Despite his talent, he is very diffident about his abilities. → Mindazonáltal, hogy tehetséges, nagyon félénk a képességeit illetően.
• She has a diffident approach towards strangers. → Félénk megközelítést alkalmaz az idegenekkel szemben.
• He is diffident in social situations and prefers to keep to himself. → Bizonytalan a társasági helyzetekben és inkább magának marad.