discharge

Kiejtés: [dɪstʃˈɑːdʒ]

DISCHARGE főnév

1. kiürítés, kibocsátás (folyadék vagy más anyagok kiáramlása)
2. elbocsátás (munkahelyről vagy intézményből)
3. teljesítés, végrehajtás (kötelezettség vagy feladat)
4. felmentés, mentesség
5. kirakás, kirakodás
6. kisülés, elsülés
7. kiöntés, kiömlés
8. szabadlábra helyezés, elbocsátás
9. leszerelés

Példamondat (főnév)

• The soldier received a discharge. → A katona felmentést kapott (a szolgálat alól).
• The factory was fined for illegal discharge of waste into the river. → A gyárat megbüntették az illegális kibocsátásért a folyóba.
• His discharge from the hospital was delayed due to complications. → A kórházból való elbocsátását szövődmények miatt késleltették.
• The soldier received an honorable discharge from the army. → A katona tisztes elbocsátást kapott a hadseregtől.

 

DISCHARGE IGE

1. kiürít, kibocsát (folyadékot vagy más anyagokat)
2. elbocsát (valakit munkahelyről vagy intézményből)
3. teljesít, végrehajt (kötelezettséget vagy feladatot)
4. kibocsát, elbocsát, kienged
5. kirak, kirakodik
6. kisüt
7. ömlik, ürül
8. kifizet
9. kilép
10. szabadlábra helyez
11. tisztul

Példamondat (ige)

• The company discharged toxic gases into the atmosphere. → A cég toxikus gázokat bocsátott ki a légkörbe.
• He was discharged from his job without any explanation. → Munkahelyéről anélkül bocsátották el, hogy magyarázatot adtak volna.
• She discharged her duties as a nurse with great dedication. → Nagy odaadással teljesítette ápolónői kötelességeit.
• Patients were discharged from the hospital because the beds were needed by other people. → A betegeket kiengedték a kórházból, mert az ágyakra másoknak volt szükségük.
• Did you discharge a weapon? → Lőttél már? / Sütöttél el már fegyvert?