disgrace

Kiejtés: [dɪsɡɹˈeɪs]

1. kegyvesztettség
2. szégyen

DISGRACE ige

1. megvonja kegyeit vkitől
2. megszégyenít
3. megbecstelenít
4. becsületébe gázol vkinek
5. lefokoz
6. szégyenére van

Disgrace jelentése magyarul, példamondattal:

• I would rather die than disgrace myself. → Inkább meghalnék, mint hogy becstelen legyek.