flail jelentése

Kiejtés: [flˈeɪl]

FLAIL főnév

1. csép, cséphadaró
2. aknataposó harckocsi
3. láncos buzogányhoz hasonló ütőfegyver

Példamondat:

• A flail is a tool consisting of a rod that hangs from a long handle, used especially in the past for threshing grain. → A cséphadaró egy olyan eszköz, amely egy hosszú nyélen lógó rúdból áll, és régebben különösen gabonacséplésre használták.

FLAIL ige

1. csap, csapkod, megcsap
2. csépel, cséphadaróval csépel
3. hadonászik

Példamondat:

• Her hands flailed wildly. → A kezei vadul csapkodtak.
• A wasp came towards us and Tom started flailing his arms around. → Egy darázs jött felénk, és Tom csapkodni kezdett a karjával.