sublime jelentése

Kiejtés: [sʌblˈaɪm]

SUBLIME melléknév

1. fennkölt, emelkedett, magasztos
2. lenyűgöző, páratlan, nagyszerű, fenséges
3. elragadó, felemelő
4. fölényes

Példamondat (melléknév):

• The mountain scenery was truly sublime. → A hegyi táj valóban lenyűgöző volt.
• She gave a sublime performance on stage. → Elragadó előadást adott a színpadon.
• The poem had a sublime beauty to it. → A versnek fennkölt szépsége volt.

SUBLIME ige

1. szublimál (kem. a szilárd anyagból gázzá változtat anélkül, hogy közben folyékonnyá válna)
2. szublimálódik
3. felemel
4. szállaszt
5. megtisztít

Példamondat (ige):

• When heated, the substance will sublime and not melt. → Ha felmelegítik, az anyag szublimál, és nem olvad meg.
• The dry ice sublimes quickly at room temperature. → A száraz jég gyorsan szublimál szobahőmérsékleten.
• Chemists often sublime substances in experiments. → A kémikusok gyakran szublimálnak anyagokat kísérletekben.