verbatim jelentése

Kiejtés: [vɜːbˈeɪtɪm]

VERBATIM határozószó

1. szó szerint, betű szerint (pontosan úgy, ahogy eredetileg elhangzott vagy íródott, minden változtatás nélkül)

Példamondatok (határozószó):

• He quoted the poem verbatim. → Szó szerint idézte a verset.
• The agreement must be followed verbatim. → A megállapodást szó szerint kell követni.
• She had an amazing memory and could recall conversations verbatim. → Fantasztikus memóriája volt és képes volt a beszélgetéseket szó szerint felidézni.

VERBATIM melléknév

1. szó szerinti, betű szerinti

Példamondatok (melléknév):

• The stenographer's record was a verbatim account of the speech. → A jegyzőkönyvvezető feljegyzése szó szerinti beszámoló volt a beszédről.
• We were required to provide a verbatim transcript of the interview. → Kötelező volt egy szó szerinti átiratot biztosítanunk az interjúról.