whistle jelentése

Kiejtés: [wˈɪsəl]

WHISTLE noun

1. síp (hangszer, sporteszköz)
2. sípszó
3. fütty, füttyentés füttyszó

Példamondat (főnév):

• The referee blew the whistle to start the game. → A bíró megfújta a sípot a játék elkezdéseként.
• I could hear the distant whistle of a train. → Hallottam a távoli vonat sípolását.
• He gave a sharp whistle to get everyone's attention. → Éles füttyentést adott, hogy mindenki figyelmét felkeltse.
• When the whistle blows, the race will start. → Amint a síp megszólal, a verseny elkezdődik.
• Tom could even whistle classical stuff, but most of the time he just whistled jazz. → Tom tudott klasszikusokat is fütyülni, de azért többnyire csak dzsesszt fütyült.
• I heard a whistle behind me, but I didn't turn around. → Füttyszót hallottam hátulról, de nem furdultam meg.

WHISTLE verb

1. sípol (hangot ad ki)
2. füttyül, elfütyül
3. sivít

Példamondat (ige):

• The kettle whistles when the water is boiling. → A vízforraló sípol, amikor a víz forr.
• He was whistling a happy tune as he walked. → Elfütyült egy vidám dallamot, miközben sétált.
• I can't whistle very well. → Nem tudok túl jól fütyülni.
• The teapot was that happy that it started to whistle with pleasure. → A teáskanna olyan boldog volt, hogy örömében elkezdett fütyülni.