intonáció jelentése

1. (nyelvtan) hangsúly, hanghordozás, hangvétel, hanglejtés
2. (zene) hangvétel

Az intonáció a beszéd közbeni hangmagasság-változások és hangsúlyok összessége, amelyek segítenek értelmezni az üzenetet, és hozzájárulnak a beszéd érzelmi és kommunikációs jelentéséhez. Az intonáció hatással van a mondatok értelmezésére, és segít a kérdések, kijelentések, parancsoló és kérő mondatok megkülönböztetésében.

Az intonáció jelentése magyarul, példamondattal:

• Az állatok intonációval kommunikálnak, az ember inkább szavakkal.
• A dicséret aktiválja a kutyák jutalomközpontját, de csak akkor, ha a szavak jelentése és intonációja egyaránt dicsérő.
• A finom intonáció-változások megkülönböztetik a kijelentést a kérdéstől, még akkor is, ha a szavak ugyanazok.

Eredet: Az intonáció szó a latin "intonare" ige alapján képződött, amely "énekelni" vagy "hangot adni" jelentéssel bír.