mandala jelentése

1. (vallás) buddhista/hinduista meditáció során használt kör alakú világábrázolás → az önmagában tökéletes, szent világ képe, a mikro- és makrokozmoszt, az egészet és a részt szimbolizálja

A mandala egy szanszkrit szó, ami "kört" jelent, maga szó egy szent geometriai formára utal, melynek jelentése is összetettebb → "a kör befejezése". Vallási és spirituális szimbólum a hinduizmusban és buddhizmusban, amely általában koncentrikus körökből és négyzetekből áll, és az univerzumot képviseli. A mandala ábrázolások gyakran színesek, és gazdagon díszítettek, amelyek meditációs célokat szolgálnak. Carl Gustav Jung pszichológus a mandalát az öntudatlan, belső önszerveződés ábrázolásának tekintette.

A mandala jelentése magyarul, példamondattal:

• A mandala tulajdonképpen egy szimmetrikus formákból álló meditációs kép.
• A mandala nem pusztán egy különböző formákból álló geometriai alakzat, hanem szellemi és rituális szimbólum is.
• Akik hisznek a mandala erejében, azok szerint ez az eszköz meggyógyít, nyugtat, segít ellazulni, inspirál és energiával tölt fel.
• A gyerekek mandalákat rajzoltak a földre, szimbolizálva az univerzum egységét.
• A mandala segítségével a meditáció során a személy elmerül a belső világában, és összpontosít a spirituális növekedésre.

Eredet: A"mandala" szankszkrit szó, amelynek jelentése "kör". A hindu és buddhista hagyományban a mandala a spirituális és rituális szimbólum, amely az univerzumot ábrázolja. A manda szótő jelentése „lényeg”, a "-la" utótag pedig „tároló” vagy „birtokos” értelmű. Így a mandala fogalma a lényeg tárolására, megőrzésére is utal. Az elmével is kapcsolatban áll, a szanszkrit manas jelentése „elme”.