monocita jelentése

1. (orvostudomány, immunológia) a fehérvérsejtek egyik csoportja → a vérben található fehérvérsejtek egyik típusa, amely fontos szerepet játszik a szervezet immunválaszában és a fertőzések elleni védekezésben

A monociták nagy, amőbaszerű sejtek, a fehérvérsejtek közül a legnagyobbak. A monociták a csontvelőben keletkeznek, utána kerülnek be a véráramba, ahol 1-3 napig keringenek, majd többnyire a szövetekbe vándorolnak és ott átalakulnak. A monociták a legnagyobb, normál körülmények között előforduló részecskék a vérben, ahol a fehérvérsejtek kb. 3-8%-át teszik ki. 

A monociták fontos szerepet játszanak el az immunrendszeren belül, hiszen bekebelezik a kórokozókat és elpusztítják a szervezet saját, fertőzött sejtjeit is, ha azokhoz ellenanyagok kapcsolódnak.

A monocita jelentése példamondattal:

• Ha a vérben a monocita értéke 3-8 százalék felett van, akkor az vírusfertőzésre vagy krónikus betegségre utalhat.
• A monociták fontos részét képezik a szervezet védekező rendszerének.
• Ha a monocitaszint magas a vérben, ez gyakran fertőzésre vagy gyulladásra utal.
• Az immunrendszer működésében a monociták bekebelezik és elpusztítják a kórokozókat.

Eredet: A "monocita" szó a görög "monos" (egyedüli) és a "-cyta" (sejt) szavakból származik, tehát 'egyedüli sejt' jelentésű. Ez a nevük arra utal, hogy ezek a sejtek nagy, egyedüli magvú fehérvérsejtek.