morfológia jelentése

1. (nyelvtan) alaktan, szóalaktan, szavak szerkezete → a nyelvészet azon ága, amely a szavak szerkezetével és formájával foglalkozik, beleértve a szavak képzését, ragozását és a morféma szerkezetét
2. (biológia) alaktan → az élő szervezet alakjával, felépítésével foglalkozó tudományág
3. (földrajz) a fölfelszín formáit, formai jellegzetességeit vizsgáló tudományterület → a földrajz területén a földfelszín alakzatainak és formáinak vizsgálata, beleértve a dombokat, völgyeket és egyéb földrajzi jellemzőket

A morfológia különböző tudományágakban használatos fogalom, amely az alak, forma és szerkezet vizsgálatára utal. A nyelvészetben a szavak belső szerkezetével foglalkozik, míg a biológiában az élőlények testi felépítését, a földrajzban pedig a földfelszín alakját és jellegzetességeit tanulmányozza.

Példamondat:

• A XX. században a morfológia önálló, mint a szavak belső szerkezetének tanulmányozását végző altudománnyá nőtt ki.
• Albert Einsteinnek különleges alakú agya volt, tudósok szerint pedig ez az egyedi morfológia a magyarázata a híres tudós rendkívüli képességeinek.
• Megfelelő geofizikai műszerek segítségével meghatározható a felszín alatti morfológia.
• A nyelvészeti morfológia segít megérteni, hogyan alkotnak új szavakat a nyelvben.
• A biológusok a különböző fajok morfológiáját tanulmányozva hasonlítják össze azok testi jellemzőit.
• A földrajzi morfológia fontos a táj tervezésében és a környezetvédelemben.

Eredet: A morfológia szó görög eredetű: morphé jelentésé → ’alak’ + logosz jelentése → ’beszéd’, ’tanulmány’, ’értekezés’