nihilizmus jelentése

1. (filozófia) az élet és létezés értelmét tagadó, az erkölcsök és tettek hiábavalóságát hirdető nézet
2. (általános) minden szabály, elv, törvény, erkölcs tagadása
3. (történelem) a feudális világot mindenestől elutasító és annak megdöntésére irányuló szellemi mozgalom a 19. századi cári Oroszországban

A nihilizmus legismertebb értelemzésében egy filozófiai elv, amely tagadja az általánosan elfogadott értékek, az erkölcs, valamint élet és a létezés értelmét. A nihilizmus szerint nincsenek értékek, célok vagy erkölcsi alapelvek, amelyek meghatároznák az emberi életet. A nihilizmusnak több formája is létezik, ideértve a morális nihilizmust (amely szerint nincsenek erkölcsi alapelvek), a metafizikai nihilizmust (amely szerint nincs valóság vagy létezés) és az egzisztenciális nihilizmust (amely szerint az életnek nincs objektív értelme).

Példamondat:

• A nihilizmus tagadja az objektív értékek és az élet értelmének létezését, amelyet sokan pesszimista nézetnek tartanak.
• A morális nihilizmus szerint nincsenek objektív erkölcsi alapelvek, amelyek meghatároznák a helyes és helytelen cselekedeteket.
• Az egzisztenciális nihilizmus az a filozófiai elv, amely szerint az életnek nincs objektív célja vagy értelme.

Eredet: A nihilizmus szó a latin "nihil" szóból származik, amely "semmi" vagy "nincs" jelentéssel bír. Az elnevezés megalkotója Friedrich Heinrich Jacobi (1743–1818) német teológus, de elterjedése főként Ivan Turgenyev 1862-es Apák és fiúk című regényének köszönhető.