partizán

1. fegyveres ellenálló → olyan nem hivatásos katona, aki önkéntesként védekezik a megszállt területen, illetve lép fel az ellenséggel szemben

A partizánok az ellenség által megszállt területen működő független, nem hivatásos, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.

Példamondat:

• A partizánok bátran harcoltak a megszálló erők ellen, hogy visszaszerezzék országuk szabadságát.
• Az erdő mélyén rejtőzködő partizánok folyamatosan támadták az ellenséget.
• A második világháborúban a partizánok fontos szerepet játszottak az ellenséges megszállókkal szembeni ellenállásban.
• A partizánok bár alapvetően fegyveres harcot folytatnak könnyűfegyverekkel, jellemző rájuk a konspirációs tevékenység is.
• A partizánok nemzetük, hazájuk felszabadulása érdekében harcolnak.

Eredet: A "partizán" szó a francia "partisan" szóból ered, amely az olasz "partigiano" szóból származik. Az olasz szó jelentése "párttag", "támogató", ill. "követő" és a latin "pars" (párt, rész) szóból ered.  A szóhasználat az 1800-as évek közepén jelent meg az olasz egységesítési folyamat idején.