pergamen jelentése

1. íróhártya, állati bőrből készült íróanyag → egy hagyományos íróeszköz, amelyet az ókorban és a középkorban használtak, különösen kéziratok és dokumentumok készítésére.

A pergamen állati bőr, általában kecske, bárány vagy borjú, amelyet különleges eljárással készítenek elő, hogy sima, tartós és írható felületet kapjanak. A pergamen előállítása magában foglalja a bőr tisztítását, feszítését, szárítását és simítását.

Példamondat:

1. A középkori kolostorokban a szerzetesek pergamenre másolták le a szent szövegeket.
2. A régészeti ásatáson talált pergamen darabok fontos információkat szolgáltattak az ókori civilizációkról.
3. A pergamen drága íróanyag volt, ezért gyakran újrahasznosították, lekaparták a régi szöveget, hogy újra lehessen rajta írni.

Eredet: A "pergamen" szó a "Pergamon" ókori város nevéből származik (ma Törökországban), ahol a hagyomány szerint a pergamen előállításának technikáját tökéletesítették. Az ókori Egyiptom papirusza mellett a pergamen vált az egyik legfontosabb íróanyaggá az ókori és középkori Európában, különösen fontos dokumentumok és művészeti alkotások készítéséhez.