rabbi jelentése

1. (vallás) zsidó vallási vezető, tanító → a zsidó közösségben a vallási szertartások vezetője, tanítója és vallásjogi kérdésekben a döntéshozója

A rabbi a zsidó vallás lelki vezetője, aki felelős a vallási szertartások vezetéséért, a Tóra és a zsidó hagyományok tanításáért, valamint a vallási és közösségi kérdésekben hozott döntésekért. A rabbi szerepe magában foglalja a közösségi vezetést, a spirituális tanácsadást és gyakran a vallási jogi kérdésekben (halacha) való döntéshozatalt is. A rabbinak általában hosszú és alapos vallási oktatáson kell átesnie, mielőtt ezt a pozíciót betölthetné.

Példamondat:

• A rabbi fontos szerepet tölt be a zsinagógában, ahol a liturgiát vezeti és a Tórát magyarázza.
• A közösség rabbihoz fordult tanácsért a vallási esemény megünneplésével kapcsolatos kérdések megválaszolásáért.
• A helyi rabbi rendkívül alapos bibliai tudásáról és a közösség iránti elkötelezettségéről ismert.

Eredet: A "rabbi" szó a héber "רַבִּי" (raví) szóból származik, ami 'tanítómester', 'nagy' vagy 'tiszteletre méltó' jelentéssel bír. A zsidó vallásban a rabbi a tisztelet és bölcsesség szimbóluma, aki a vallási tudás és a közösségi élet vezetője.