1. (orvosi) kitalált történetek elbeszélése, amelyekről az ezeket előadó személy azt hiszi, hogy valóban megtörténtek vele és/vagy az elbeszélés alanyával
  2. kitalált történeteknek, mint valóban megtörtént eseményeknek előadása

A konfabuláció az, amikor valaki kitalált, zavaros történetek melsél akár magának, akár másoknak. A konfabuláció általában valamilyen agyi sérülés, időskori memóriavesztés vagy akár egy pszichiátriai rendellenesség következményeként jelentkezik.

Példamondatok:

  • A beteg, aki agyi sérülést szenvedett, gyakran konfabulál, mert nem emlékszik a valóságos eseményekre.
  • Az időskori demencia tünete lehet a konfabuláció, amikor az illető olyan történeteket talál ki, amelyeknek semmi köze a valósághoz.
  • A pszichiátriai rendellenességek, például a skizofrénia és a bipolaritás, néha konfabulációval társul.

Eredet: A konfabuláció szó a latin confabulari igéből származik, aminek a pontos jelentése "össze-vissza beszél" vagy "fecseg". Az orvosi terminológiában a szó először 1900-ban jelent meg, Sigmund Freud kezdte használta arra, hogy leírja a betegek által kitalált, irreális emlékeket.

Forrás: Blahó Miklós: Tanszótár + jelentese.hu gyűjtés

Ha hasznosnak találod a jelentese.hu ingyenes szolgáltatásait, akkor oszd meg másokkal is, számunkra ez nagy segítség! Köszönjük!

  

Link erre az oldalra: konfabuláció jelentése magyarul

Vidanet banner