1. a megpróbáltatásokat nyugodtan, önuralommal viselő
  2. szenvedélymentesen, szigorú erkölcsi rend szerint élő
  3. (filozófia) a sztoicizmus híve a szenvedélymentességet, a természetes életmódot és a szigorú erkölcsi rendet tanító ókori görög-római filozófiai iskola

A sztoikus filozófia vagy sztoicizmus egy ókori görög filozófia irányzat, amelynek képviselői a tudást, az értelemre és az erényekre való törekvést, valamint az érzelmi önuralmat tartották a boldogság kulcsának. A sztoikus szó átvitt értelme is innen ered, azokban a helyzetekben használjuk, amikor valaki rendkívül nyugodt, szenvedélymentes és szó nélkül tűri a megpróbáltatásokat.

Példamondat:

  • Tamást semmi sem tudja kibillenteni a sztoikus nyugalomból.
  • A Magyar Nemzeti Bank egyelőre sztoikus nyugalommal figyeli a forint legújabbkori gyengülését. 
  • A sztoikus filozófia ma is inspirációt adhat a modern életvezetéshez, a stressz és az érzelmi problémák kezeléséhez.

Eredet: A "sztoikus" szó a görög "stoa" szóból ered, ami fedett oszlopos teret jelentett, ahol a filozófusok tanítottak. A sztoikus filozófia a Kr.e. 3. században fejlődött ki, és a hellénisztikus korszakban vált igazán népszerűvé. Az egyik legismertebb sztoikus filozófus Zénón volt, aki Athénban alapította meg az iskoláját.

Forrás: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezése szótára + jelentese.hu gyűjtés

Ha hasznosnak találod a jelentese.hu ingyenes szolgáltatásait, akkor oszd meg másokkal is, számunkra ez nagy segítség! Köszönjük!

  

Link erre az oldalra: sztoikus jelentése magyarul

Vidanet banner