asszertivitás jelentése

1. önérvényesítő képesség → kommunikációs készség, amelynek során egy személy határozottan, őszintén, ugyanakkor tiszteletteljesen fejezi ki az igényeit, véleményét és érzéseit

Az asszertivitás olyan kommunikációs készség, amelynek során egy személy határozottan és hatékonyan kifejezi az igényeit, véleményét és érzéseit másokkal szemben, miközben tiszteletteljes marad a másik fél iránt. Az asszertív személy képes hatékonyan kommunikálni, megvédeni az érdekeit és szükségleteit, és kölcsönösen előnyös megoldást találni a konfliktusokra.

Példamondatok:

• Az egészséges kapcsolatok kialakításában az asszertivitásnak komoly szerepe van.
• Az asszertivitás egyik legfontosabb technikája az én-közlés, melynek lényege, hogy tudatjuk partnerünkkel érzéseinket, vágyainkat, kérésünket saját álláspontunkból, s tesszük mindezt anélkül, hogy megítélnénk, vagy hibáztatnánk őt érzéseink miatt. 

Eredet: Az asszertivitás szó latin eredetű: asserto jelentése → ’valakinek a szabaddá vagy rabszolgává nyilvánítása azáltal, hogy valaki más a kezét ráhelyezi’