disszociáció

1. (általános) szétbomlás, szétválás
2. (kémia) egy vegyület más vegyületekre bomlása → visszafordítható kémiai folyamat, amely során molekulák vagy ionok egymástól elválnak
3. (pszichológia) eltávolodás → lelki folyamat, amikor az ember tudata vagy énje eltávolodik a valóságtól

A disszociáció jelenthet egy kémiai folyamatot, amikor molekulák vagy ionok elválnak egymástól, illetve egy lelki folyamatot, amikor az ember tudata vagy énje eltávolodik a valóságtól, ami gyakran védekező mechanizmusként működik.

Példamondat:

• Az elektrolitok disszociációja során ionokká bomlanak, amelyek vezetik az elektromos áramot.
• A disszociáció gyakran egy traumás esemény hatására alakul ki az érintett személyben.
• A pszichoterápia során a terapeuta segít a páciensnek feldolgozni a disszociációval kapcsolatos élményeket.

Eredet: A disszociáció szó a latin eredetű: dis- jelentése →  ’külön’, ’el’ +  sociare jelentése → ’összekapcsol’, ’társul’.