epikus jelentése

1. (irodalom) nagyobb terjedelmű, elbeszélő jellegű, hősies témájú (költemény, irodalmi mű)
2. (általános) nagy terjedelmű, részletező
3. (irodalom 2) elbeszélő jellegű mű szerzője

Az epikus jelzőt olyan műre használják, amely nagyobb terjedelmű, komoly és emelkedett hangvételű, illetve valamilyen hősies történeteket mesél el. A műfaj szereplői gyakran hősök, istenek vagy más mitikus lények.

Példamondat:

• Az epikus közlés alapformái az elbeszélés, a leírás és a párbeszéd.
• A magyar népköltészet legismertebb epikus műfajai a mesék és a mondák.
• Epikus filmre készülhetnek a mozirajongók, a záróepizód ugyanis több mint három óráig tart majd.
• A Ludast Matyi, Fazekas Mihály epikus műve 1949-ben került először a magyar tévénézők elé.
• Az Íliász és az Odüsszeia a görög Homérosz legismertebb epikus művei.
• A modern fantasy irodalom gyakran épít az epikus műfajra, amelyben hatalmas, csodálatos világokban játszódó történeteket mesélnek el.
• Az epikus filmetörténetben gyakran az ókori mitológiából vett hősök, mint például Herkules vagy Perseus, szerepelnek.

Eredet: Az epikus szó eredete a görög "eposz" szóra vezethető vissza, ami hosszú, énekelt történetet jelent. Az eposzok hagyományosan nagyobb terjedelmű művek.