esztena jelentése

1. (földrajz és gazdálkodás) havasi juhkarám, juhászkunyhó → a magashegyi legelőkön található ideiglenes szállásgazdaság, ahol a pásztorok a fejősjuhászattal foglalkoznak
2. (kultúra és hagyomány) a fejősjuhászat szállásgazdasága → magában foglalja az építményeket, legelőt, nyájat, munkaerőt, és a juhászati tevékenységeket, mint a legeltetés, fejés és tejtermékek előállítása
3. (életmód) ideiglenes lakhely és munkahely → a nyári fejési idény alatt használt, az anyagazdaságtól térbelileg elszakított fiókgazdaság

Az esztena a magyar pásztor- és juhászkultúra fontos eleme, különösen a magashegyi legelők juhászatában. Ez a kifejezés a székely nyelvjárásban is megtalálható, és a magashegyi juhászat specifikus gazdálkodási formáját jelöli. Az esztenák a nyári legeltetési időszakban szolgálnak otthonul a pásztoroknak és munkahelyül, ahol a nyájat gondozzák, a juhokat fejik, és különböző tejtermékeket állítanak elő.

Példamondat:

• Az esztenán töltött nyarak meghatározó élmények a pásztorok életében, ahol szoros kapcsolatot ápolnak a természettel és az állatokkal.
• A hagyományos esztena gazdálkodás megőrzése fontos a kulturális örökségünk szempontjából.
• Az esztena nem csak munkahely, hanem egy olyan közösségi tér is, ahol a pásztorok megosztják tudásukat és tapasztalataikat.

Eredet: A "esztena" szó eredete a román "stînă" szóból ered, amely további szláv befolyásra utal, különösen a bulgár és szerb "stan" (tábor, szállás, tanya) szóra. A szó a székely nyelvjárásba is bekerült, ahol a magashegyi juhászat egy speciális formáját jelöli, jelentős kulturális és gazdálkodási hagyománnyal.