externátus

1. (oktatás) külső bentlakás nélküli iskolai rendszer → olyan oktatási intézmény vagy rendszer, ahol a diákok nem bentlakásos formában tanulnak, hanem minden nap hazamennek.
2. (vallás) egyházi intézményben külső növendékek számára fenntartott oktatás → olyan vallási iskola vagy szerzetesi intézmény, ahol a tanulók nem élnek az intézmény falain belül.

Az externátus egy olyan oktatási rendszer vagy intézmény, amelyben a tanulók nappali tagozaton vesznek részt, de nem bentlakásos módon. Gyakran szerzetesi vagy egyházi iskolákhoz kapcsolódik, ahol külső diákok is tanulhatnak anélkül, hogy az intézményben élnének.

Példamondat:

1. A régi szerzetesi iskolákban az externátus lehetőséget adott a helyi diákoknak a tanulásra.
2. A diákok az externátus keretében minden nap hazamehettek iskola után.
3. A kolostori iskolában külön bentlakásos részleg és externátus is működött.
4. Az externátus formában működő iskolákban a tanulók az óra végeztével hazamennek.
5. A kollégiumok által kínált externátusi ellátás lényege, hogy a tanuló igénybe veheti a kollégium szolgáltatásait (pl.: étkezés, foglalkozások), de a szállásról magának kell gondoskodnia, tehát nem kap kollégiumi elhelyezést.

Eredet: A szó a latin „externus” (külső) szóból származik, utalva arra, hogy a diákok nem bentlakók, hanem kívülről járnak be az oktatási intézménybe.

Rokon értelmű szavak: nappali tagozat, külső oktatás, bejárós iskola, nem bentlakásos rendszer.