irónia jelentése

1. többnyire dicsérőszavakba burkolt kesernyés és szellemes enyhe gúny → beszédmód vagy kifejezésmód, amelyben a szó szerinti értelemben vett tartalom eltér az átvitt, valódi jelentéstől, gyakran humoros vagy csípős hatást keltve.

Az irónia egy kifejezési eszköz, mely a szó szerinti jelentés és a valódi, átvitt értelmezés közötti ellentmondásra épül. Az irónia gyakran humoros, csípős vagy gúnyolódó hatást kelt, és a beszélő vagy író általában az ellenkezőjét mondja annak, amit valójában gondol vagy érez. Az irónia lehet szóbeli, amikor a beszélő a szavak szó szerinti értelmével ellentétes üzenetet közvetít, vagy drámai, amikor a közönség többet tud a helyzetről, mint a szereplők.

Példamondat:

• "Milyen szép idő van ma!" - mondta irónikusan, miközben az eső zuhogott.
• Az irónia gyakran előfordul a humorban és a szatírában a kritikus üzenetek közvetítésének eszközeként.
• A drámai irónia akkor jelenik meg, amikor a közönség tudja, hogy a szereplő hamarosan bajba kerül, de a szereplő maga nincs ennek tudatában.

Eredet: Az "irónia" szó a latin "ironia" szóból származik, ami a görög "eironeia" (színlelés) szóból ered.