legato jelentése

1. (zene) egybefolyóan, folytonosan→ zenei kifejezés, amely azt jelenti, hogy a hangokat úgy kell előadni, hogy egybefolyjanak és sima, folytonos hangzást alkossanak

A legato egy zenei kifejezés, amely azt jelöli, hogy a hangokat egymásba folytatva kell előadni, így a dallam sima és folytonos lesz. A legato technikája különösen fontos a vonós és fúvós hangszerek, valamint a zongora esetében, ahol a zenei darabokat megszakításoktól mentesen kell előadni.

Példamondat:

• A hegedűművész a legato technikáját használta, hogy a dallam egybefolyó és lírai legyen.
• A zongoraelőadó kiválóan használta a legato és staccato technikák kombinációját, hogy kontrasztot teremtsen a darab különböző részei között.
• A legato játék a fúvós hangszerekkel különösen nehéz lehet, de megfelelő légzéstechnikával elérhető a kívánt sima hangzás.

Eredet: A "legato" szó az olasz "legare" igéből származik, amelynek jelentése 'összekötni', ill. 'egybefűzni'. Az olasz zenei terminológia részeként a 17. században kezdett elterjedni, és azóta a zenei előadás és kompozíció alapfogalmává vált.