loggia jelentése

1. (építészet) oszlopos, nyitott árkád → olyan építészeti elem, amely egy nyitott, oszlopokkal vagy ívekkel szegélyezett fedett tér, amely gyakran a ház külső részén helyezkedik el.
2. (építészet 2) fedett terasz → általában az épület egyik oldalán található, legalább egy oldalán nyitott, de fedett tér, amely gyakran az udvarra vagy a kertre néz.

A loggia építészeti stílusban gyakori elem, különösen reneszánsz és klasszikus épületeknél. Gyakran keverik az erkélyekkel vagy teraszokkal, de a loggia általában részben vagy teljesen fedett, és az épület fő szerkezetének része, nem nyúlik ki attól.

Példamondat:

1. A villa gyönyörű loggiával rendelkezett, amelyről kilátás nyílt a kertre.
2. Az ókori építészetben a loggia közösségi találkozóhely volt, ahol emberek pihentek vagy beszélgettek.
3. A loggia nyitott oszlopai között hűvös szellő áramlott be a házba.

Eredet: A "loggia" olasz eredetű szó, amely "fedezett helyiséget" vagy "árkádot" jelent.

Rokon értelmű szavak: árkád, fedett terasz, oszlopos tornác, portikusz.