nárcisztikus jelentése

1. saját maga szépségében, erényeiben tetszelgő
2. önimádó, túlzott önszeretető
3. (orvosi) a saját testét egyszerre ingerként és kielégülésre is használó
4. beképzelt, önhitt, hiú, önző

A nárcisztikus egy személyiség jegy, mely arra utal, hogy az egyén túlzottan szereti önmagát, s ennek következtében önhitt, beképzelt, önző emberként viselkedik. A nárcisztikus személyek gyakran érzik magukat kivételesnek, és túlzottan bizalmatlanok másokkal szemben, mivel úgy érzik, hogy azok nem képesek megérteni és elfogadni őket.

A nárcisztikus személyek hajlamosak arra, hogy folyamatosan magukról beszéljenek. Az ilyen személyek nehezen viselik a kritikát, és gyakran hajlamosak másokat manipulálni vagy kihasználni saját érdekeik érdekében.

A nárcisztikus jelentése magyarul, példamondattal:

• Általában nárcisztikus vezetőket választunk, pedig a szerények tehetnék jobb hellyé a világot.
• A nárcisztikus ember nem képes igazi szeretetre, mert végtelenül önző, miközben önmagát sem tudja őszintén szeretni.
• A nárcisztikus ember sohasem hibáztatja magát semmiért.
• Szinten mindenkinek vannak nárcisztikus személyiségjegyei – pl. beképzeltség, hiúság, önhittség, önzés –, azonban egészen addig nincs baj, ameddig ezek az érzések nem szaporodnak el bennünk, és nem tesszük vele magunkat és a környezetünket is tönkre.

Eredet: A görög mitológiában Narcissus egy ifjú és vonzó férfi volt, aki sosem látta saját arcát.  Egészen addig, amíg egy tónál megállva végül a vízben meglátta saját tükörképét. Narcissus nem tudta, hogy amit lát, az csak saját arcának tükröződése a vízben. Azt hitte, hogy valaki más szól hozzá, s mivel szerelme nem teljesülhetett be, Narcissust elepesztette a sóvárgás és virággá változott, mely azóta is őrzi a nevét.