szilázs jelentése

1. (mezőgazdaság) tartósított takarmány

A "szilázs" készítése során a friss növényi anyagot (például füvet, kukoricát vagy lucernát) levágják, aprítják, majd légmentesen lezárt silókban vagy silófóliában tárolják, ahol a természetes erjedés során tejsavbaktériumok bontják le a növényi anyagot, tartósítva és ízletessé téve azt az állatok számára. Az így készült szilázs gazdag tápanyagokban és energiában, és különösen hasznos a téli hónapokban, amikor a friss takarmány nem áll rendelkezésre.

Példamondat:

• A szilázs menetes betakarítással készített és tartósított takarmány, a szenázs pedig két menetben történő betakarítással készített tartósított tömegtakarmány. 
• Konkrét elkészítési módját tekintve a szilázs kukoricából, gabonafélékből, hüvelyesekből, keverék-zöldtakarmányokból aprítás után erjesztéssel készül, és a teljes növényt tartalmazza.
•  
• A gazda idén nagy mennyiségű szilázst készített, hogy biztosítsa a tehenek téli takarmányellátását.
• A szilázs magas tápértéke miatt kiválóan alkalmas a tejtermelő tehenek etetésére.
• A szilázskészítés során fontos a megfelelő tömörítés és légmentes tárolás, hogy elkerüljék a penészedést.

Eredet: A "szilázs" szó a francia "ensilage" kifejezésből származik, amely az "ensiler" (silózni) igéből ered. A silózás eljárása a 19. században terjedt el Európában és az Egyesült Államokban.

Rokon értelmű szavak: erjesztett takarmány, silótakarmány, tartósított takarmány, takarmányerjesztés.