szublimáció jelentése

1. (kémia) szilárd anyag légneművé válása → halmazállapot-változás, amelynek során a szilárd halmazállapotú anyag melegítés hatására átmegy gőzállapotba mégpedig anélkül, hogy közben folyékony állapotot venne fel
2. (pszichológia) egy belső késztetés más formában történő érvényre jutása → olyan nem tudatos lelki folyamat, amelynek során egy belső késztetés eredeti céljától eltérül és más formában találja meg a kielégülést (pl.: egy szexuális késztetésből barátság alakul ki, vagy egy agresszív, szadisztikus késztetésből társadalmilag értékes tevékenység jut érvényre, pl. az alany hentes, mészáros, sebészorvos lesz)
3. (átvitt) átlényegülés, átszellemülés, megtisztulás, felemelkedés, megnemesedés

Példamondat:

• A szublimáció lehet egyfajta védelmi mechanizmus, amely csökkenti az egyén szorongását vagy agresszióját.
• A festészet számára egyfajta szublimáció, mely segít kifejezésre juttatni a bánatát és a szorongását.
• A sportolás segíti az agresszió szublimálását azoknál, akiknek feszült vagy dühös érzelmeik vannak.
• Azt a képességet, hogy az eredetileg szexuális célt egy másik, immár nem szexuális, pszichológiailag vele mégis rokonságban álló céllal cserélje fel, nevezzük a szublimáció képességének.

Eredet: A szó latin eredetű, "sublimare" jelentése "magasra emelni" vagy "feljebb vinni". A pszichológiában Freud fejlesztette ki a szublimáció fogalmát, amelyet később Carl Jung és más pszichoanalitikusok is felhasználtak a munkájukban.