eucharisztia
- (vallás) oltári szentség → a keresztény egyházakban az utolsó vacsorára emlékeztető szentség, amely a kenyér és a bor átváltoztatását jelképezi
- (vallás 2) szentmise, áldozati mise, hálaadás → a keresztény mise legfontosabb része, amikor Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg az istentisztelet keretében
- (vallás 3) úrvacsora → a protestáns egyházak egyik szentsége
A eucharisztia a kereszténység egyik legfontosabb szentsége, amely Jézus Krisztus utolsó vacsorájának emlékére történik. A római katolikus és az ortodox egyházban az eucharisztia során a hívek a konszekrált ostyát és bort veszik magukhoz, amelyet Krisztus testévé és vérévé változtatnak át. (lásd. még → eucharisztikus jelentése)
Példamondat:
- Az eucharisztia tágabb általános értelmezésben misét, illetve szentmisét jelent.
- Az eucharisztia Jézus áldozati teste és vére a kenyér és a bor színe alatt, ahogy ő ebben a jelképben az utolsó vacsorán keresztáldozatát elővételezte és mint örök emlékezetét az egyházra hagyta.
- Pál apostol szerint az eucharisztia Jézus testében és vérében való részesedés, ill. a vele való közösség megvalósulása.
- A Papi Eucharisztia Társulat egy Párizsban alapított társulat a papok szentségimádása és lelki összetartozásának ápolása céljából.
Eredet: A szó a késői latin eucharistia és a görög eukharisztia szóból ered, amely „hálaadás”-t jelent (görög „eu” = jól, „kharidzó” = kegyel, „kharisz” = kegy).
Rokon értelmű szavak: úrvacsora, szentáldozás, oltáriszentség, áldozás.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon + Wikipédia + jelentese.hu gyűjtés