szkíta jelentése

1. nomád, lovas népcsoport → az ókori Eurázsiából származó, elsősorban lovas nomád életmódot folytató népek, akik a Kr. e. 8. századtól a Kr. e. 2. századig terjedő időszakban voltak jelentősek

A szkíták egy ősi népcsoport voltak, akik a mai Ukrajna, Dél-Oroszország és a Kazahsztán területein éltek. Híresek voltak lovas-katonai képességeikről és nomád életmódjukról. A szkíták kultúrája és művészetük jelentős hatást gyakorolt a környező régiókra. Ezenkívül a szkíták a kora vaskor kiemelkedő kereskedői és harcosai voltak, akik kapcsolatot tartottak a görögökkel, perzsákkal és más ókori civilizációkkal.

Példamondat:

• A régészek a szkíták által hagyott sírhalmokat és díszített tárgyakat tanulmányozzák.
• A szkíták lovas kultúrája és harci taktikái befolyásolták a későbbi nomád népeket.
• A szkíták művészetében gyakran megjelennek az állatok stilizált ábrázolásai.

Eredet: A "szkíta" szó az ókori görög "Σκύθης" (Skythēs) és latin "Scytha" kifejezésekből származik. Az ókorban a szkítákat gyakran az "eurázsiai nomádok" szinonimájaként használták, és különféle népekkel azonosították őket, akik a Pontusi-síkságtól a Duna völgyéig és keleten a Közép-Ázsiai síkságokig terjedő területeken éltek.