testamentum jelentése

1. (jog) végrendelet, végakarat, végrendelkezés → egy személy utolsó akaratának írásos dokumentuma, amely meghatározza, hogyan kívánja szétosztani vagyonát halála után
2. (vallás) a Biblia két fő részének elnevezése (Ótestamentum → Ószövetség + Újtestamentum → Újszövetség)
3. (átvitt értelemben) örökség, hagyaték → valakinek vagy valaminek a maradandó befolyása, tanításai vagy eredményei, amelyek tovább élnek az illető után

A testamentum fogalma több kontextusban is megjelenik, leggyakrabban a jogi területen, mint végrendelet, amely egy személy utolsó akaratát fejezi ki vagyonának elosztásával kapcsolatban. Vallási értelemben a testamentum a Biblia két fő részét jelöli, amelyek Isten és az ember közötti szövetségeket dokumentálják, fontos vallási és kulturális szövegeket tartalmazva. Átvitt értelemben a testamentum valakinek a hagyatékát, maradandó befolyását jelentheti a társadalomban, tudományban vagy művészetben.

Példamondat:

• Tamás halála után nem volt érvényes testamentum, így mindent gyermekei örökölnek.
• Az idős férfi ügyvédje segített neki megfogalmazni a testamentumot, hogy biztosítsa, vagyonát a kívánságai szerint osszák szét.
• A keresztény tanítások szerint az Ószövetség és az Újszövetség együtt alkotják a Biblia testamentumait, amelyek az emberiség számára fontos üzeneteket hordoznak.
• A híres tudós élete munkásságát gyakran nevezik az emberiség számára hátrahagyott testamentumnak, amely továbbra is inspirálja az új generációkat.
• Alfred Nobel testamentumában tette lehetővé, hogy a Nobel-díjkiosztó ünnepség keretein belül minden évben a tudományos élet legjobbjai nemzetközi szakmai elismerésben és magas pénzösszegű kitüntetésben részesüljenek.

Eredet: A "testamentum" szó a latin "testamentum" kifejezésből származik, amely eredetileg 'végrendeletet', 'utolsó akaratot' jelentett. A jogi és vallási használat egyaránt az ókori Rómából ered, ahol a testamentum fontos eszköz volt a vagyon és a vallási tanítások öröklésében. Az idők során a fogalom átvitt jelentésekkel