melankolikus jelentése

1. búskomor, levert, mélabús, mélyen gondolkodó

A melankolikus egyike a 4 alapvető személyiségtípusnak (a másik három a szangvinikus, kolerikus, és flegmatikus). A melankolikus az introvertált személyiségek csoportjába tartozik.

A melankolikusokat nagymértékű gondosság, komolyság jellemzi. Szeretnek magukban lenni, kedvelik a csendet. Nagyon érzelem-orientáltak, érzelmeik vagy az eksztázisig emelhetik, vagy a kétségbeesésbe taszíthatják őket. Szeretnek időt szánni arra, hogy több oldalról közelíthessenek meg egy dolgot. Szívesen csatlakoznak másokhoz, azt szeretik, ha mások kezdeményeznek irányukba. Munkahelyén a melankolikus a jó minőségről, lelkiismeretességről és kreatív megoldásokról gondoskodik. Kreativitásuk miatt könnyedén válhat író, költő vagy tudományos téren feltaláló belőlük, emiatt a „tökéletes” típusnak is nevezik a melankolikusokat.

• A melankolikus jelentései pozitív tulajdonságain keresztül: tehetséges, kreatív, analitikus, maximalista, filozofikus, érzékeny mások gondjaira, idealista, önfeláldozó, lelkiismeretes
• A melankolikus jelentései negatív tulajdonságain keresztül: hajlamos a depresszióra, pesszimista, a negatívumokra emlékszik, mazochista, kritikus, bizonytalan, tele van ellentmondással, esetenként hipochonder

A melankolikus jelentése példamondattal:

• A melankolikus típusú ember természetéből adódóan többet törődik önmagával.
• A melankolikus ember sokat gondolkodik, általában alaposan elemez minden helyzetet.

A melankolikus görög, illetve latin eredetű szó.